Kutatói önéletrajz

Ehhez azonban mindenképp szükség van egy ütős kutatói önéletrajzra, amely megmutatja átfogóan a tudást és a tapasztalatot, amelyet használni kell majd az adott területen.

Talán a legnagyobb tévedés, hogy egy kutatónak a szakmája minden területén felkészültnek és kiválónak kell lennie. Ha például fizikus vagy, akkor ugyanolyan szinten kell lenned az atomfizika, a sötét anyag és a lézerek területén is, de ez nincs így. Minden kutatónak mindössze néhány olyan szakterülete van, amelyen igazán maradandót alkot. Hogyan tudod mindezt megmutatni? Nézzük is átfogó útmutatónkból!

Kutatói önéletrajz példa

Kutató foglalkoztatottság Magyarországon

Magyarországon az Euraxess kutatása szerint 127 kutatóintézet és 1333 felsőoktatási kutatóhely van, emellett pedig mintegy 1966 vállalkozói kutatóhely. A legtöbb kutató azonban felsőoktatási intézményekben helyezkedik el, amelyre a PhD képzés elvégzése alatt és után van lehetősége. Ez a karrier azonban azzal is együtt jár, hogy tanítaniuk kell a következő generáció kutatóit.

Az egyetemi oktatók fizetése sajnos továbbra is rendkívül alacsony. A pályakezdő tanársegédek mindössze bruttó 221.800 forintot visznek haza, de sokszor ingyen dolgoznak az egyetemeken. Mindemellett a docensek bruttó 338.100, az egyetemi tanárok bruttó 554.000 forintot keresnek, így gyakran vállalnak másodállásokat, például előadások tartását is különböző rendezvényeken.

A magánszektorban ennél jelentősen jobb a helyzet: pályakezdő kutatóként  bruttó 400.000-500.000 Ft közötti fizetésre számíthatnak, seniorként pedig bruttó 740.000-1 millió forintot kereshetnek.

Hogyan írj kutatói önéletrajzot?

A kutatói önéletrajz eltér a hagyományos önéletrajzoktól, mind felépítés, hosszúság, mind a megadott információk tekintetében. Jellemzően inkább 2-3 oldal hosszúságúak, hiszen számtalan plusz szekcióval egészülnek ki. Az oktatások, mentori tevékenység, kutatások, publikációk mind külön szekciót foglalnak el.

Nagyon fontos, hogy először azt döntsd el, milyen sablont szeretnél választani. Magánszektorba választhatsz kissé színesebb és kreatívabb önéletrajzot, viszont ha a megcélzott munkahely egy intézet vagy felsőoktatási intézmény, egyetem, akkor biztos, hogy a konvencionális önéletrajz a jó választás. Előbbi esetén a Riga sablont ajánljuk, míg utóbbi esetén a Prague lehet jó választás.

A kutatói önéletrajz elrendezése

Az önéletrajz legyen átlátható, könnyen olvasható és könnyen érthető, amelyben elegendő szakzsargon van. Ez utóbbi lehet túlsúlyban, amennyiben kutató intézethez jelentkezel, viszont nem ajánlott akkor, ha a magánszektorba vágysz. Utóbbi esetén ugyanis elsőként egy HR-es fogja elolvasni az önéletrajzot, és ő nem biztos, hogy ismeri a szakma csínját-bínját. Ha pedig nem érti az önéletrajzodat, nem fog behívni interjúra sem.

Lehetőleg használj hagyományos betűtípust, mint amilyen a Calibri, Times New Roman vagy Arial. Az önéletrajz célja, hogy a szaktudást lássák, akár pályakezdő vagy, akár nem. Pályakezdőként és seniorként is használj fordított időrendi felsorolást, vagyis a legújabb munkahelyedtől haladj időben visszafelé.

Ezeknek a szekcióknak szükséges szerepelniük az önéletrajzban:

Ebben a cikkben pedig végig vezetünk az összes szekció megírásán!

Kezdd az önéletrajzot a személyes adatokkal

Az önéletrajz legelső szekciója a személyes adatokat tartalmazza (a címadás után) és ez nem is véletlen. A pontos és helyes adatok megadása kötelező, másképp nem fognak tudni elérni.

Fontos, hogy soha ne használd a jelenlegi munkahelyi e-mail címedet vagy telefonszámot, hanem csak a saját, személyes elérhetőséget add meg. A megfelelő e-mail cím pedig szintén professzionalizmust kell, hogy sugalljon, valódi szakember benyomását keltve.

Ezeket az adatok add meg:

A szekciók jól elkülöníthetőek legyenek, a szekció címek pedig nagyobb betűvel legyenek kiemelve. Próbálj meg a minimalizmusra törekedni!

Ez tehát így fog kinézni az önéletrajzodban:

Ez viszont biztosan nem lesz megfelelő, legfőképp a jelenlegi munkahelyi email cím megadása miatt:

Kell fotót mellékelni a kutató önéletrajzhoz?

A kutatói önéletrajzban nem szükségszerű fotót ajánlani, és még csak nem is ajánlott. Azonban lehet, hogy érdemes abban az esetben, ha szeretnéd, hogy tudják az arcodat a nevedhez kötni! A minőségre azonban mindenképp ügyelj: legyen fehér háttér előtt készült, profi fotó. Ezt otthon is elkészítheted egyszerűen, de érdemes lehet megkérni egy barátot, és nem selfiet készíteni!

Munkatapasztalat elhelyezése a kutató önéletrajzban

A munkatapasztalat kissé nehéz egy szakmai önéletrajzban, ugyanis sok esetben a kutatók több, különböző típusú pozícióban is helyt állnak.  A kutatói munka ugyanis az állami szektorban együtt jár az oktatással, magánszektorban ez kevésbé jellemző . Ha mindenképp állami területen helyezkednél el, akkor a munkatapasztalatodat valójában az oktatás, kutatás, publikációk, egyéb előadások adják. Mindehhez külön szekcióra van szükséged. A szakmai tapasztalat esetén ebben az esetben nem szükséges a felsorolni a feladatköröket, ugyanis kutató esetén ez magától értetődő.

Ha viszont a magánszektorba pályázol, akkor nagyon hasonló lesz ez a rész, mint bármilyen más munka esetén. Ez azt jelenti, hogy kérhetik a feladatkörök pontos megnevezését. Ebben az esetben mindig pontosan, de mindössze 4-6 bulletponttal jelölve sorold fel. Alább láthatsz erre egy példát, ahol egy magán kutatóintézet keres Kutató munkatársat. Az álláshirdetésben pontosan fel van sorolva, hogy mit tartalmaz a pozíció, és ezek kulcsszóként funkcionálnak. Tehát, ezek az információk mindenképp meg kell, hogy jelenjenek az önéletrajzodban is, ha sikeres szeretnél lenni.

Szerepeljen először a pozíció megnevezése, majd a cég neve, hogy mikor dolgoztál ott (hónap elég) és a város neve. A feladatkörökbe pedig ha valamilyen eredményt is meg tudsz mutatni, garantált a siker!

Erre itt láthatsz példát:

Munkatapasztalat felsorolása pályakezdőknek

A pályakezdőknek, vagyis általában a doktoranduszoknak is kifogástalan önéletrajzot kell tudniuk benyújtani, ha szeretnének megcsípni egy jó állást. Ehhez az szükséges, hogy csak a kellő és megfelelő információ szerepeljen benne. Ebben az esetben ugyanis nem állja meg a helyét az, hogy ha már volt bármilyen munkád, akkor beírhatod, mert itt kizárólag a szakmában eltöltött tapasztalat számít.

Pályakezdőnek minősülnek a doktoranduszok, akiknek szintén szükségük lehet arra, hogy a doktori iskola mellett dolgozzanak is. Azonban, mivel ők már alapvetően PhD hallgatók, akiket kötelezhetnek a tanításra is, a megfelelő ösztöndíj miatt a doktori iskola elvégzése után már rendelkeznek is több év szakmai gyakorlattal. Emiatt akár a magánszektorban dolgoznak tovább, akár maradnak a kutatás területén, biztosan van már szakmai tapasztalatuk.

Ebben az esetben elég megadni a Tanársegéd állást:

Tanulmányok szekció a kutató önéletrajzban

A tanulmányok szekció talán még fontosabb is, mint a szakmai tapasztalat egy kutató esetében. A kutatók ugyanis a mesterképzés után jelentkeznek PhD képzésre, valamelyik neves egyetemre. Itt ismerkednek meg a kutatási szakterületükkel, valamint kötelezően oktatnak is legalább félévente 1-2 tantárgyat is. A doktori iskola 4 évig tart, és a végén megkapják a doktori minősítést.

Ezután dönthetnek, hogy kutatóként dolgoznak valamelyik állami intézménynél, például az MTA-nál, vagy maradnak az egyetemen. Ez attól is függ, hogy milyen ösztöndíj kerül felajánlásra a részükre, de a legtöbben elmennek a magánszektorba dolgozni a jelentősen magasabb fizetés miatt.

Ebben a szekcióban is érdemes a fordított időrendi sorrendet betartani, vagyis, a legújabb képesítéssel kezdjük a felsorolást. Gimnáziumi végzettséget nem érdemes már megadni, csak az alapképzésig menj vissza a felsorolásban. Mindig kezdd a szak elnevezésével, alá kerüljön az iskola/intézmény neve, vagy a kezdő és végzési dátum, illetve a város neve, ahol elvégezted. Ha summa cum laude vagy kiváló minősítéssel végeztél, akkor ne maradjon le, mert előnyt jelenthet!

Szervezeti tagságok

Kutatóként számtalan szervezet tagja lehetsz, és ezeket érdemes is feltüntetni. Akár az MTA, akár valamilyen európai szervezet tagja vagy, az kerüljön felsorolásra.

Az elismerések, ösztöndíjak, tanulmányi utak felsorolása a kutatói önéletrajzban

Az elismeréseket, ösztöndíjakat vagy esetleg hosszabb tanulmányi utat már csak azért is érdemes felsorolni, mert ezzel is a rátermettségedet tudod bebizonyítani. Itt is ugyanaz jellemző, hogy fordított időrendi sorrendet kövess, valamint a díj nevét, idejét, társaságot sorold fel.

A kutatási terület felsorolása

A kutatási terület megadása azért is hasznos, mert segíti a megpályázott intézetet abban, hogy tudnak-e számodra megfelelő hátteret és eszközöket, labort biztosítani a kutatásaidhoz. Természetesen más és más eszközökre van szüksége egy kognitív pszichológus kutatónak mint annak, aki a depresszió klinikai vizsgálata terén helyezkedik el. Érdemes tehát megmutatni, hogy pontosan milyen kutatásokkal foglalkozol, az alábbi módon:

A nyelvtudás megadása a kutatói önéletrajzban

A szakmai önéletrajz elengedhetetlen szekciója a nyelvtudás. Bár sok esetben dolgoznak a kutatók ösztöndíj vagy a jobb lehetőségek miatt külföldön, ettől függetlenül még nem magától értetődő az, hogy hány és milyen nyelven beszélsz.

Minél több nyelvet beszélsz, annál nagyobb az esélyed főleg a magánintézményekben. Mindenesetre, ha megadod a beszélt nyelveket, akkor a nyelvtudás szintjét se felejtsd le. Ez lehet alap-, közép- illetve felsőfok. Az önéletrajz minta is mutatja, hogyan érdemes felsorolni a beszélt nyelveket.

Publikációk

A publikációk megjelenítése mindenképp segít a megítélésedben és szavahihetőségedben. Érdemes minden egyes írásodat feltüntetni, és a címe mellett a dátumot valamint annak a folyóiratnak is a címét, ahol megjelent. Mindemellett annak is szentelhetsz egy külön kategóriát, ha szeretnéd megmutatni, hogy mely neves magazinoknál vagy elbíráló vagy szerkesztő. Természetesen ez utóbbi inkább opcionális!

Szakmai összegzés és karriercél meghatározás, ha a magánszektorba pályázol

A fentebbi szekciók inkább a valódi akadémikus pályára készülőknek ajánlottak, akik akár országos, akár nemzetközi kutatói karrierről álmodnak. Ha azonban magán vállalkozáshoz készülsz, akkor érdemes lehet egy 3-4 mondatos szakmai összegzést írnod magadról. Ez azért is hasznos, mert így a HR-es azonnal látja a legfontosabb eredményeidet, munkatapasztalatodat, tanulmányaidat.

Ebben a 3-4 mondatban érdemes a lehető legtöbb eredményt felmutatni, valamint néhány képességet, készséget is megmutatni. Természetes, ha úgy gondolod, hogy kutatóként, PhD végzettséggel neked nincs szükséged “marketingre”, de sajnos a versenyszférában ez nem így van. Tehát, egy jó szakmai összegzés így fog kinézni:

Karriercél meghatározás a szakmai önéletrajz elemeként

Pályakezdőként, mivel még nincs szakmai tapasztalatod, hogy arról mesélhess, ezért karriercél meghatározás ajánlott. Ebben az esetben a készségekre, képességekre helyeződik a hangsúly, valamint a motivációdat, céljaidat is kiemelheted. Munkatapasztalat nélkül is meg kell tudnod győzni a leendő munkaadót, hogy te vagy a tökéletes választás!

Kulcsszavak szerepe a kutató önéletrajzban

A kulcsszavak akkor fontosak, magánszektorba jelentkezel. A kulcsszavakat az ATS jelentkezés szűrő rendszer keresi a beérkező önéletrajzokban, és minél többet talál meg a tiédben, annál nagyobb eséllyel jutsz tovább a kiválasztási folyamatban. Ezeket a kulcsszavakat mindig az álláshirdetésben, az elvárásokat felsoroló részben találod meg.

A legjobb készségek a szakmai önéletrajz esetén

A készségek és képességek elvárásként inkább a magánintézményekhez való jelentkezés esetén jelennek meg. A megpályázott munka leírása tartalmazza azt, hogy milyen személyiségjegyekkel, munkamorállal keresnek embert, így ha ezek jellemzők rád, akkor sorold fel őket.  Mindössze 5-8 darab felsorolása elég, ennél többre nincs szükség . Általában ezeket várják el a kutatóktól:

Összefoglaló: kulcspontok a tökéletes kutató önéletrajz megírásához

A kutatók önéletrajza attól függően nagyon különböző lehet, hogy magánszektorba, céghez jelentkezel dolgozni, vagy akadémiai pályára készülsz. Mindkét esetben alkalmazz 11-12-es betűméretet, és olyan hagyományos betűtípust, mint a Times New Roman, Calibri, vagy az Arial. Átlátható, könnyen olvasható legyen önéletrajz, abban az esetben is, ha már sok év tapasztalat van a hátad mögött.

Ha egyetem vagy egy állami intézmény lenne a megcélzott álommunkahely, akkor jelentősen több szekcióra van szükséged, ezek pedig:

A magánszektori munka esetén érdemes lehet mindössze 6 szekciót megkülönböztetni egymástól: személyes adatok, szakmai összegzés vagy karriercél meghatározás, munkatapasztalat, tanulmányok, készségek, képességek, nyelvtudás. Ebben az esetben figyelj az elegendő kulcsszó használatára, amit minden esetben megtalálsz az álláshirdetésben!

Gyakran Ismételt Kérdések

Hogyan lehetek kutató?

A kutatói munka együtt jár a PhD képzéssel, vagyis, ha a mesterképzés után doktori képzésen veszel részt.

Kötelező tanítani kutatóként?

A PhD képzés alatt igen, mindig kötelező, viszont annak elvégzése után már nem, amennyiben a magánszektorban helyezkedsz el.