Ennek oka, hogy ha csökken a kereslet a termékekre a magas infláció miatt, akkor szűkül a kínálat is. Kevesebb termék előállításához pedig kevesebb munkaerőre van szükség, így nem véletlen, hogy a legtöbb jóslás elbocsátási hullámokról szól. Nézzük, hogyan alakul iparági területekre lebontva a magyar munkaerő piaci helyzet 2023-ban!
Tartalomjegyzék
Globális trendek a munkaerőpiacon
A globális trendek összességében különböznek a hazai viszonyoktól, ugyanis optimistábbak mint a magyar kilátások. A PwC felmérésében összesen 105 ország vett részt, köztük Észak-Amerika, Nyugat-Európa országai, illetve az ázsiai és csendes-óceáni térség, 4410 vezérigazgató bevonásával. A felmérésből kiderül, hogy a vezetők 73 százaléka szerint csökkenni fog a gazdasági növekedés üteme, de 60 százalékuk nem tervez munkaerő leépítést. A vezérigazgatók, amelyek különböző iparágakban dolgoznak, úgy gondolják, hogy vállalatuk 10 év múlva már nem lesz életképes, legyen szó távközlésről, gyártásról, egészségügyről vagy akár a technológiai szektorról.
Alapvetően elmondható, hogy nem számítanak veszteséges évre a vezetők, de azt látják, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben csökken a gazdasági növekedés.
Általános körkép a magyar munkaerőpiacról 2023-ban
2023 január más, mint a többi, hiszen előrelátható, hogy nehéz évnek nézünk elébe. Több iparágat is fenyeget a leépítés, de vannak szakmák, amelyek csak most indulnak be igazán. A Központi Statisztikai Hivatal 2022 novemberi adatai szerint a munkanélküliségi ráta 3,8%, a foglalkoztatási arány 74,5%, az üres álláshelyek aránya pedig a III. negyedévben 2,7%. Emellett, sokak fizetése jelentősen nőtt, bár ez inkább a munkahely váltásnak köszönhető, hiszen így tudjuk a legjobban emelni a fizetésünket. A KSH adatai szerint a teljes munkaidőben megkeresett havi bruttó átlagbér 18,4 százalékkal nőtt 2022 októberére az előző évi átlagkeresethez képest.
A ManPower kimutatása és előrejelzése szerint a magyar munkáltatók által adott adatokból látható, hogy -8 százalékon áll a nettó foglalkoztatottsági kilátás, amely így a legrosszabbnak mondható Európában. Az is kiolvasható, hogy a közép-európai országok teljesítenek a legrosszabbul a 40 országot magába foglaló felmérésben. Csehország, Szlovákia és Lengyelország is az utolsó ötben végzett, míg a Nyugat-Európai országokban jelentősen jobb a helyzet. Mindemellett 2023 első negyedévében, vagyis január és április között a magyar munkáltatók 32 százaléka tervez leépítést. A gazdaság rossz mutatói elérték a munkáltatókat. A cégek bizonytalanok a rossz gazdaság miatt, hiszen a recesszió óvatosságra kényszeríti a magyar munkáltatókat.
Régiónként eltérő, hogy mennyire pesszimisták a várakozások: Észak-Alföldön a legrosszabb a helyzet, itt -35%, míg Észak-Magyarországon -24, Dél-Dunántúlon -16%, Nyugat-Dunántúlon pedig -9%. Mindemellett azonban van olyan régió is, ahol pozitívan látják a helyzetet és létszámbővítést terveznek, ez pedig a Dél-Alföld, ahol 3 százalék növekedéssel számolnak.
Emellett az is szembetűnő, hogy egyre kevesebb az egyéni vállalkozók száma. A KSH hivatalos adatai szerint 2022 decemberében alapították a legkevesebb egyéni vállalkozást az elmúlt években – ennél alacsonyabb szám csak 2020 májusában, a pandémia beköszöntével volt. A kedvező KATA vállalkozási és adózási forma változásai miatt az egyéni vállalkozói ráta 2022 augusztusában mélyrepülésbe kezdett. Közel 40 ezer egyéni és közel 2000 társas vállalkozás szűnt meg ebben a hónapban, és 2023 január elsejére még további közel 45 ezer vállalkozás szűnt meg. Mindez azt mutatja, hogy ez a körülbelül 100.000 munkavállaló az egyéni vállalkozása bezárását követően a munkaerőpiacra áramlott, ezzel is enyhítve a munkaerőpiac szakember hiányát.
A legújabb KSH statisztikák alapján pedig hatalmas eltérések vannak aközött, hogy valaki Budapesten vagy egy másik megyében dolgozik. Míg Magyarországon a nettó havi átlagkereset 334.920 forint, ez Budapesten 413.351 forint, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez mindössze nettó 238.420 forint. A második legjobb átlagbérrel rendelkező megye, Győr-Moson-Sopron megye is az országos átlagkereset feletti értékkel, de jelentősen alacsonyabbal rendelkezik, mint Budapest – itt ugyanis nettó 346.190 forinttal lehet számolni.
Szektorok várakozásai Magyarországon
A legnagyobb létszámbővítésre a pénzügyi és ingatlanszektor számít, összesen 10 százalékos NFM-re, második helyen pedig az IT található 2 százalékkal. A legnagyobb arányú leépítésre a kommunikációs szolgáltatások és az alapanyag-, illetve feldolgozóipar terén lehet számolni, előbbi -16, utóbbi -12 százalékkal tervez. Természetesen a cégméret itt is meghatározó tényező:
- A mikrovállalatok esetén, vagyis ahol a létszám kevesebb, mint 10 fő, 44% tervez létszámcsökkentést,
- A nagyvállalatok, vagyis a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások mindössze 27 százaléka tervez leépítést.
Nem meglepő módon a munkavállalók általi visszajelzések is azok, hogy gazdasági rossz helyzet esetén inkább szívesebben választják a multinacionális cégeket. Az ilyen nagy cégeknél valószínűsíthetően biztosabbnak tűnik az állás és stabilabbnak az anyagi, pénzügyi háttér, tehát kevésbé számolnak a munkavállalók az elbocsátásokra. Mégis, erre ellenpéldaként szolgálhatnak a 2022 év elején történt gyárbezárások, mint amilyen a legismertebb magyar vállalat, a Tungsram példája is mutatja. A kényszerleállások miatt több ezer embertől búcsúztak el, és végül csődbe jutott a cég, így összesen több, mint 4000 munkavállalónak szűnt meg a munkahelye.
Az infláció és az ár-bér spirál
A gazdaság nehéz helyzete és kilátástalansága miatt jól látható, hogy nagy kihívásokkal kell számolni 2023-ban. A garantált bérminimum felemelése bruttó 300.000 forintra szintén nagy béremelést jelent rengeteg hazai vállalkozásnak, hiszen ez jelentős növekedés az előző évihez képest. Az infláció mértéke jelentősen nőtt, amely további növekedéshez vezethet a bérek terén – vagyis, ha egy cég munkaerő felvételt tervez, mindenképp legalább az infláció mértékével egyező béremelés bevezetését kell eszközölnie.
Ami mindenképp várható, az az ár-bér spirál, amelybe belekerülnek a munkavállalók és a munkáltatók is. Jelenleg a hazai gazdaság mérlege még mindig pozitív, de sajnos az infláció mértéke is szinte megállíthatatlanul nő. A Bankmonitor számítása szerint a 2022 decemberében 24,5% volt az éves infláció, amely párját ritkítóan magas az élelmiszerek terén. Az élelmiszerek területén ugyanis 44,8%-os infláció figyelhető meg az előző évi árakhoz képest, míg a háztartási energia és fűtés kategóriában a rezsicsökkentés új szabályozásának köszönhetően 55,5 százalék az emelkedés. Mindez nehéz helyzetbe kényszeríti a munkavállalókat és a munkahelyeket is. A munkavállalóknak két választásuk marad: vagy kikényszerítik a már valóban érezhető, legalább 30 százalékos fizetésemelést (amely még éppen fedi az infláció mértékét), vagy új munkahelyet keresnek. Mivel a legtöbb munkahely nehezen tud minden egyes munkavállaló számára ilyen jelentős bérnövekedést biztosítani, hiszen nekik még jobban emelkedtek az energia és fűtési költségei, várhatóan inkább az új munkahely keresése marad a munkavállalók kezében. Ez viszont két dologhoz vezethet:
- A munkáltatók egymással versenyeznek majd egyre magasabb fizetéseikkel, amely még jobban meglöki az inflációt, így kialakítva az ár-bér spirált.
- Azok a cégek, amelyek nem tudják emelni a bérköltséget, sajnos bezárhatnak.
A munkavállalók elsődleges feladata tehát a bértárgyalás, hogy fedezni tudják a kiadásaikat, másodlagosan pedig az új munkahely keresése. Ugyanakkor vannak olyan válságálló szakmák, amelyek stabilnak mondhatók még a 2023 január beköszöntével is.
Hogyan reagálnak a munkavállalók?
Már 2022 harmadik negyedévhez képest is 25 százalékkal nőtt az állásra jelentkezések száma, vagyis megmozdult a munkaerőpiac. A legnagyobb intenzitás a vendéglátás, idegenforgalom és hotel területén látható (63 százalék), valamint a mezőgazdaság terén 48 százalékkal. Legalacsonyabb mértékben azonban az IT üzemeltetés, egészségügy és a szállítás terén volt tapasztalható növekedés. Mindez azt is mutatja, hogy az álláshirdetések száma is jelentősen nőtt még 2022 második felében, főleg Budapesten és Pest megyében, valamint Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében. Tolna megyében 30 százalékkal több állást töltöttek fel, mint 2021 végén, de ezeken a területeken kívül minden más megyében és régióban kevesebb hirdetést adtak fel, mint az azt megelőző évben. A már említett vendéglátás és a cégvezetés-menedzsment kategóriákban történt hatalmas munkaerő felvétel: előbbinél 43, utóbbinál 64 százalékos ugrás látható. A mérnök területen szintén 19 százalékos növekedés volt látható, de megemlíthető még a HR, szakmunka, vevőszolgálat is. A szállítás, fizikai és segédmunka azonban 2022 végén stagnált, míg az IT terén kissé csökkent a torborzás.
Borsod megyében a vendéglátás, pénzügy és mérnök területeken emelkedett a nyitott állások száma, míg az IT programozás, fizikai munka és építőipar terén kissé csökkent a kínálat. Komárom-Esztergomban a pénzügyi, ügyfélszolgálatos és egészségügyi területek, míg Győr-Moson-Sopronban az oktatás, tudomáy, ügyfélszolgálat és bankszektor növekedett. Fejér megyében a vendéglátás és idegenforgalom ugrott meg 154 százalékkal, amely igen kimagasló eredmény az előző, vagyis 2021-es év ugyanezen időszakához képest.
Mindezekből az adatokból jól körül rajzolódik, hogy 2022 végén még kitartott az a jelentős növekedés a munkaerőpiacon, azonban általánosságban lassult. Egyre kevesebb megyében volt megfigyelhető a létszámnövekedési dömping, 2023 január beköszöntével pedig még inkább lassult a növekedés.
Az IT helyzete 2023-ban
A Grafton toborzócég saját felmérése szerint az IT területen dolgozók igazi vadnyugati körülmények között keresnek állást. 64 százalékuk mindössze 3 héten belül eljut az ajánlattételig. Mindez nem meglepő: a pandémia idején minden az online térbe kényszerült, ráadásul olyan hatalmas technológiai ugrásoknak lehetünk épp szemtanúi, mint az AI fejlesztése és bevezetése. A magyar GDP 20 százalékát a digitális gazdaság adja, és az IT vezetők szerint az esetek majdnem kétharmadában az új technológia bevezetésének egyetlen oka a megfelelő szakember megtalálása, vagyis a szakemberhiány. Az IT területen várható fizetésekről már korábban is írtunk, de a Full-stack Developer, a Java Developer, a Software Architect és a Data Engineer / Data Scientist, valamint a Cloud Architect az, amiért a legtöbbet hajlandóak fizetni a cégek. Ha ezen területek egyikén kívánnál elhelyezkedni, akkor már juniorként is bruttó 600.000 forintos fizetésre számíthatsz, míg seniorként nem meglepő a bruttó 2 millió forintos bér sem. A néhány éve pedig még nem létező szakmák közül a Machine Learning Engineer és az AI, vagyis a mesterséges intelligencia fejlesztők is lassan felsorakoznak bérüket tekintve. Emellett ezen szakmák legnagyobb előnye mégis az lehet, hogy teljesen távmunkában végezhetők, amely szintén átalakította a munkaerőpiacot.
Mit érdemes tanulni?
Ami látható a 2023-as munkaerőpiaci előrejelzésekből, hogy az IT területen bár csökken a növekedés, mégis tart a munkaerő felvétel. Ennek oka a technológiai robbanás, valamint az, hogy egyre több multinacionális cég nyit leányvállalatot Magyarországon. A jövő a technológiai fejlődésé, így várható várható a további magas felvételi arány. Ráadásul az elmúlt évek alapján az is látható, hogy hiába egyre magasabbak az IT szakemberek fizetési elvárásai, a cégek hajlandók megadni és felvenni a versenyt a bérigénnyel. Az IT szakember hiány ugyanis továbbra is kiugróan magas, így elsődleges prioritása a munkáltatók számára a tehetség megtartása, szinte bármi áron. Ahogy láthatjuk a 2023-as év előrejelzésekből is, érdemes elgondolkodni a vendéglátóipari területen is, hiszen itt is várható növekedés a következő években.
Összességében tehát elmondható, hogy vannak olyan szakmák, ahol ha csökken is a felvételi ráta, mégis további növekedés várható. Mindezek ellenére 2023 nem tartogat sok jót a munkavállalók számára, így most lehet érdemes befektetni egy új szakmai elsajátításába. Ha ugyanis szeretnénk új munkahelyet, jelentősen magasabb fizetésért cserébe, akkor nem árt, ha több lábon állunk. Az inflációs nyomás nőni fog idén is, amely ár-bér spirálhoz vezet, ezért a legtöbb, amit tehetünk, ha újratervezzük a szakmánkat és a karrierünket.
